A vállalati ESG
6 trendje 2024-ben

Hiperzöld

Archív cikk

 A Thomson Reuters hat pontban foglalta össze, hogy 2024-ben az ESG milyen trendek meghatározója, milyen módon játszik majd fontos szerepet a vállalati világban.

2024-ben a vállalatok már nagyon komolyan veszik az ESG tényezőket. Ez a trend ugyan a szabályozásoknak való megfelelés szükségességéből indult, de ma már ott tart, hogy a vállalatok struktúráik alapvető elemeit igazítják az ESG-hez. Most már nem csak egy választható kiegészítő, hanem a vállalati stratégia alapja, amely elengedhetetlen a fenntartható értékek létrehozásához.

1. ESG a pénzügyi világban

2024-ben a vállalatok pénzügyi szempontból is egyre inkább alapvető tényezőnek tekintik a fenntarthatóságot. A PwC kutatása szerint a pénzügyi igazgatók egyharmadát komolyan foglalkoztatja a téma. A fenntarthatóság pénzügyi integrációja már több irányból is érzékelhető:

  • Az eszközök vagy az immateriális javak értékelési folyamatai előtérbe helyezik a fenntarthatóságot;
  • Egyre gyakoribb vállalati pozíció az ESG kontroller, akinek feladata az ESG kérdések felügyelése és kezelése pénzügyi jelentések terén;
  • Az ESG tényezők és a pénzügyi stabilitás már nem csak egymást kiegészítő, hanem szorosan összefonódó célok, ezért 2024-ben a pénzügyi szakemberek kiemelt prioritásává válik a kettő integrációja.

2. ESG a versenypiacon

Meghatározott méret felett a cégeknek muszáj fenntarthatósági jelentést tenni kibocsátásaikról, és ezekhez a beszállítói láncban vagy harmadik fél szállítóknál kell komoly felmérést, adatgyűjtést végezni. Ezek a cégek így kénytelenek elkezdeni vagy továbbfejleszteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérését, ez pedig jelentős változásokat jelent minden ágazatban. A vállalatok 2024 során az adott szektor vezető cégei által indikált fenntarthatósági normáknak igyekeznek majd megfelelni; az Egyesült Államokban a jogi irodák például már a szénlábnyomuk kiszámítására tartanak igényt.

3. ESG, mint politikai téma

Az ESG a politikai erőtérben is fontos téma, ezért a vállalatoknak fokozott figyelemmel kell publikusan nyilatkoznia a fenntarthatóságról. Tanácsos különösen odafigyelni a elnök- és kongresszusi választásokra, amire 2024-ben 50 országban és régióban kerül majd sor, hiszen a fenntarthatóság és ennek mérése sok helyen kampánytéma, és nem minden esetbe pozitív előjellel. Ezért érdemes néha más köntösbe csomagolni az egyébként elengedhetetlen tervezést, folyamatokat. Ilyen például a stakeholderek feltérképezése, vagy az ESG-hez kapcsolódó egyéni kezdeményezésekre való összpontosítás, ami kevésbé megosztó, mint maga az ESG.  

4. Nagyobb hangsúly a biodiverzitáson

A tavaly decemberi COP28 konferenciának köszönhetően a biodiverzitás csökkenése felkapott témávává lett. Egyre több és egyre nagyobb értékű az olyan befektetési alap, amely a biodiverzitásra összpontosít: ezek Európában az utóbbi időben négyszeres növekedést mutatnak.

Az amerikai TNFD (Task Force on Nature-related Financial Disclosures) munkacsoport tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozta ezzel kapcsolatos jelentéstételi ajánlásait, melynek fontos része volt a fejlődő természet 4 pillérje (függések, hatások, kockázatok és lehetőségek). Ezek integrációját jelenleg, és várhatóan 2024 során továbbra is sok kormány veszi majd fontolóra, mivel összhangban vannak más vállalati jelentéstételi keretrendszerekkel és szabványokkal.

5. „E” és „S” fókuszú beszállítók

Számos olyan szabályozás lépett életbe a közelmúltban, amely kötelezővé teszi a Scope 3 jelentéstételt: ilyen például az EU Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelve (CSRD). Ennek következtében a vállalatok az etikus anyagbeszerzésre és munkavégzési sztenderdek bevezetésére, valamint beszállítói láncok környezeti kárainak csökkentésére összpontosítanak. Az EU még nem véglegesített szabályozása, a Vállalati Fenntarthatósági Ellenőrzési Irányelv (CSDD) pedig arról gondoskodik, hogy az aggodalomra okot adó kérdésekben gyors előrelépés történjen az értékláncban.

Tehát a beszállítási láncok – és azok természetre és vízre gyakorolt hatása –  terén az ESG környezeti és társadalmi (az „E” és az „S”) részei valószínűleg összeolvadnak.

6. Lejár a greenwashing ideje

A greenwashing kifejezés egyre tisztábban definiált, és egyben súlyosabb jogi következményekkel járhat majd. A zöldre festés számos reputációs, szabályozási és immár jogi kockázattal jár. De mivel idáig nem volt egy kifejezett jogi definíciója, eddig az termékenként, szolgáltatóként és szabályozásként jelentősen eltérő volt. A konkrét meghatározás, valamint az EU szabványai folyamatos lépések a greenwashing felszámolásához.


Olvasd el ezeket is!

  • ZÖLD ÁTÁLLÁS - digitális infomagazin vállalatoknak

    ZÖLD ÁTÁLLÁS néven jelent meg első digitális infomagazinunk vállalatoknak. Itt egyetlen ESG-fókuszú kiadványban összefoglalva megtalálja mindazt, ami az ESG-törvénynek megfelelni akaró, fenntarthatóság útján induló vállalatnak tudnia kell a szükséges folyamatok elindításához.

  • Fenntarthatósági riport az ételmentőktől

    A Munch ételmentő applikáció most közölt fenntarthatósági jelentéséből derült ki, hogy az ételmentés látványos hatással van a környezetünkre: a tavalyi évben a magyar ételmentőknek sikerült annyi üvegházhatású gáz kibocsátásától megkímélni a bolygót, ami 201 400 Budapest és Debrecen közötti autóútnak felel meg egy átlagos benzines gépjárművel. Az élelmiszerpazarlás, mint globális…

  • Közel négyszeres kereslet a magyar zöld kötvények iránt

    Az idén januárban kibocsájtott 5 és fél éves futamidejű, 1,5 milliárd euró összegű zöld kötvényekért közel négyszeres volt a túlkereslet.

Üzleti fenntarthatósági portálunk "Hipergyors info" rovatának friss hírei továbbra is ingyenesek és azok is maradnak. A magyarul egyedülálló, hasznosítható tartalmak, útmutatók, tanácsok azonban csak előfizetőink számára elérhetők.